Az utóbbi hetek alcsíki eseményei és annak lezárásaként született hírhedt 11 pont, valamint a gyergyószentmiklósi EMI tábor kapcsán kialakult disputa rávilágított valami nagyon egyszerűen érthetőre: a másik szemében a szálkát/gerendát, a magadéban a gerendát/szálkát egyaránt vedd észre. Azt hiszem ezt a jó tanácsot még mindig ismerik Csíkban.
Mert hogyan is lehetne frappánsabban megfogni annak a 11 pontnak a lényegét, amelyek között jó néhány olyan akad, amelyeket igencsak meglepődnék, ha a „rendteremtő” székely települések székely lakósai közül, mindannyian teljesítenének. Gondolok itt elsősorban a „Kutyákat megkötni, megkötve tartani és beoltani”, vagy a „Civilizált viselkedés mindenkor”, és a „Lopásokat befejezni, mindenkorra” parancsolatokra. Ugyanis ha valaki ismeri a székelyföldi viszonyokat, és azt a Székelyföldön élők előszeretettel hangoztatják, hogy ők ismerik a legjobban, annak nem kell magyarázni, hogy a székely portákon is található elég beoltatlan kutya, nálunk is áthágják sajnos sokszor a civilizált viselkedés szabályait, és uram isten, a székelyek közt is van, aki lop. Bizony, lehet, hogy gyakran.
Ennek ellenére a derék székely igencsak elvárja, hogy mások, akik etnikailag különböznek tőle, betartsák a parancsolatalkotók által sem maradéktalanul tisztelt szabályokat. Csíkban manapság bevett szokás a másként gondolkodókba belefojtani a szót, önkormányzatilag támogatni (a burkoltan szélsőjobb) politikai táborokat – ez is elüt az európai (vö. civilizált) jómodortól.
De jó lenne egy kicsit számolni: az erdélyi magyarság jelentős hányada, de mindenképpen majd, mint fele, olyan területeken él, ahol a számarányuk a székelyföldi kisebbségek körüli. Ma Kolozsvárott a magyarok aránya körülbelül megegyezik a románok csíkszeredai arányával. Ez a jelentős hányad megtanult, így vagy úgy, együtt élni a más nyelvet beszélőkkel, és nem mellesleg jelentősen is függ tőlük. Mi lenne, ha egyik napról a másikra, a kolozsvári románság olyan 11 ponttal állna elő a magyarokra nézve, amelyeknek valamelyike kikötné: ha nem civilizáltan viselkednek, akkor fel is út, le is út? Félreértés ne essék, nem a rongálást, bűnözés megvédése a szándékom, csupán többek között arra szeretnék rávilágítani, hogy ami a székelyföldi magyarok számára nagyon is normálisnak tűnhet, az ugyanolyan normálisnak tűnhetne például a románság számára Kolozsvárott. Csakhogy az utóbbi esetben nem romák, hanem éppen erdélyi magyarok, azaz a székelyek testvérei, sőt Székelyföldről elszármazottak lennének a szenvedő alanyok. És vajon mit gondolnának a székelyföldiek, ha a lopáson kapott székely Péter miatt, a kollektív bűnösség jegyében kitennék Kolozsvárról a Székelyföldről ide települt Zsófiát, Lórándot, Mártont, de még Évát és Csengét is? Minden bizonnyal etnikai tisztogatást emlegetne a csíki székely.
Ideje lenne tehát, végre valahára, az autonómia szócska kiáltozása és a nacionalizmus szítása helyett, leülni, és egyenlő partnerként elbeszélgetni a helyi kisebbségekkel, és megtalálni azokat a közös nevezőket, amelyek a közös együttélést segítik elő. Ideje, nagyon ideje lenne annak, hogy ne csak Kolozsvár, Nagyvárad, vagy Bukarest esetében várjuk el, hogy polgármester választáskor, kinevezésekkor, alkalmazásokkor, ne az etnikai, vallási hovatartozást, vagy bőrszínt vegyék alapul, hanem a rátermettséget és a hozzáértést. Miért ne lehetne Csíkszeredának, nem az etnikai arányból kifolyólag, hanem rátermettsége okán, roma vagy román nemzetiségű polgármestere? Mert amíg a jó példákat e tekintetben szeretjük, ha román többségű helységekről van szó, lásd. Zsombolya, Szászrégen, Szeben, hajlamosak vagyunk megfeledkezni a mai Székelyföldön eléggé általános jelenségnek tekinthető választási nacionalizmusról. Márpedig, amíg a rátermett Ioan, és Lali nem indulhat egy csíki választáson egyenrangú ellenfélként a szintén rátermett Jánossal, addig a székelyföldiek is eléggé kétséges módon várhatják el, hogy Jánosnak bármilyen esélye legyen Ioan-nal szemben Kolozsvárott. Nem mellesleg, ameddig a tisztességes Ioan és Lali nem részesül a megfelelő tiszteletben, és elfogadásban, Csíkban, addig igencsak nehéz lesz Jánosnak Dsida nevéről lemosni a SIDA-t Kolozsvárott.
Megjelent a csíkszeredai Hargita Népe megyei napilap 2009 július 30. számának Fórum rovatában. Köszönet a szerkesztőknek, hogy teret engedtek az írás megjelenésének.
Czika Tihamér
Lolka
kesztió
6 responses so far ↓
betamás // augusztus 6, 2009 at 10:51 pm
“Ugyanis ha valaki ismeri a székelyföldi viszonyokat, és azt a Székelyföldön élők előszeretettel hangoztatják, hogy ők ismerik a legjobban, annak nem kell magyarázni, hogy a székely portákon is található elég beoltatlan kutya, nálunk is áthágják sajnos sokszor a civilizált viselkedés szabályait, és uram isten, a székelyek közt is van, aki lop”
Đe az arányokat is meg kellene nézni és a akkor már érthető a Protokollum.
Lolka // augusztus 7, 2009 at 7:07 am
Bármilyen arány is legyen, eléggé tragikus (lenne), ha azért mert a magyarok kutyáinak körében 92%-os a beoltatlanok aránya, míg tegyük fel, hogy a romáknál 100%, azért a magyar arra kötelezi(né) a romákat, hogy az összes kutyájukat oltsák be.
Nem tudom a valós arányokat, nem is tudom készült-e ilyen tanulmány. De az igazat megvallva nem is érdekelnek igazából.
Legfőképpen azért, mert a bűncselekmények nem nemzetiséghez köthetőek. Az általam kifogásolt szabályok pedig, több, mint megalázóak, és egyeseknek nem sok köze van a bűncselekményekhez.
Tudod miért? Azért, mert nota benne ott ahol a romák aránya teljesen elhanyagolható, nagyüzem például a falopás. És még van képük a Prefektusi Hivatalt okolni, ahelyett, hogy egyszer otthon, a saját portájuk táján nézzenek szét.
kesztió // augusztus 7, 2009 at 11:55 am
A „kötelezvény” kiagyalói meg is kapták a magukét a Transindextől: Murok-díj formájában.
betamás // augusztus 8, 2009 at 9:44 pm
Az arányok igenis érdekesek és a tényeket képmutató magatartás szőnyeg alá söpörni, csak azért mert igy “politikailag korrekt”. Az is igaz, hogy ez nem a teljes kép, pontosabban ez csak az okozat és nem az ok. Azon személyek körében, amleyek szegénységben élnek, bizonyos bűncselekmények elkövetése gyakkoribb. Mivel a cigányok között arányosan több a szegény, bizonyos bűncselekmények elkövetésének az aránya a cigányok körében nagyobb (például a mezőgazdasági termékek lopása) . Egyetértek azzal, hogy az okot kellene megváltoztatni, de ebben a központi hatóságok nem voltak sikeresek sem itt, sem Magyarországon. Annak a gazdának amelyik pénzt, energiát fektet a földje megművelésébe és adót is fizet a földjéért nem lehet azt mondani, hogy “Izé, itt vannak valamilyen programok a cigányok szociális helyzetének a javitására, de hát na, ehhez idő kell, te pedig addig reménykedj, hogy ezek eredményesek lesznek és nehogy merészelj bármilyen preventiv protokollumot kötni a lopások megfékezésére, mert akkor lesz itt diszkrimináció-ellenes haddelhadd ! ”
Ezek a szabályok nem megalázóak, ezeket a jó érzés diktálja és muszály volt ezeket irásban leszögezni, ha már bizonyos személyek nem voltak képesek maguktól betartani. Valószinű, hogy a székelyek körében is van olyan, aki mittomén nem oltja be a kutyáját, vagy aki lop, de ebből nem lett sehol etnikumközi konfliktus, éppen a fent emlitett arányok miatt.
A falopás Romániában elterjedt bűncselekmény. Az, hogy vannak vidékek ahol a romák aránya kicsi de a falopások aránya nagy, valószinüleg annak tudható be, hogy a romák faigénye arányosan kisebb (pld. nem épitkeznek olyan sokat) és arányosan kevesebb falopásra alkalmas ezközzel rendelkeznek.
Ezen bűncselekmények megelőzésében is csődöt mondtak az illetékes szervek.
Lolka // augusztus 11, 2009 at 3:32 pm
Kedves Tamás!
1. pont magad leplezed le, hogy nem azért lop egy roma, mert roma, hanem mert szegény (lásd. “Azon személyek körében, amelyek szegénységben élnek, bizonyos bűncselekmények elkövetése gyakoribb.”) Ezért is felhívnám újfent a figyelmed, arra a nem elhanyagolható tényre, hogy nem a politikai korrektség miatt nem érdekelnek az arányok., hanem mert a bűncselekményeket nem kötöm nemzetiséghez. Szociális helyzethez viszont adott esetben igen.
2. de lehet, sőt, csakhogy elvesztegettünk minimum 20 évet a romák integrációjának terén. Hogy mennyire lehet, azt mi sem mutatja jobban, mint például ez a magyarországi roma TSZ bizonyítja.
3. “központi hatóságok” ők nem, és a helyi hatóságok, értem ez alatt a megyeiek, városiak…stb. Ők mit tettek??? A tapasztalatom szerint majdnem SEMMIT!
4. a gazdának látszólag igaza lehetne. Csakhogy amikor meglopják, még akkor sem önbíráskodhat. Sőt, gyanítom, azokon töltötte ki a bosszúját akik nem is vétkesek. Még akkor sem, ha nem bízik a helyi rendőrségben. Ez utóbbinak az oka, egyrészt a rendőrség, másrészt a helyi lakósokban keresendő.
5. A székelyek viselt dolgai nézetem szerint miatt azért nem azon arányok miatt nem lett etnikai konfliktus amikre te gondolsz, hanem azért, mert a székelyek “”etnikailag”" nagyobb arányba vannak jelen, mint a romák adott helységekben. Nézd, ha ez fordítva lenne, lásd. Apácza, akkor a magyarok sem szökdösnek. Ugyanis a többség hülyeségei beleesnek a normalitásba (lásd. mennyire elfogadott nálunk az alkoholfogyasztás, míg vannak helyek ahol például nem stb.).
6. Nem értem igazándiból, hogy amiért a falopás elterjedt bűncselekmény, az miért menti fel a Szentegyházi székelyt eme cselekmény alól, azaz megint a megelőzés hiányosságait a hatóságokra kenjük, és nem gondolunk arra, hogy esetleg azért lopnak mert…Persze, ha a romákról lenne szó, akkor gyanítom, hogy 10-ből 10 székely az etnikumot emlegetné a lopás okaként.
Amúgy építkezés egy frászt, az Oláhfalusiak eladni lopják a fát, feldolgozzák oszt abból keresnek szép nagy summákat adómentesen, minimális befektetéssel jó nagy nyereséget. Azaz nem a puszta megélhetésért lopnak, hanem azért, hogy még jobban meggazdagodjanak. Nem mellesleg most vitték egy 1 méter átmérőjű gyönyörű cserefánkat. Biztos tüzelőnek kellett mert fáztak augusztusban!
betamás // augusztus 11, 2009 at 8:44 pm
1. Csak arról van szó, hogy a tényeket úgy kell bemutatni, ahogy vannak : a romák szegényebbek, ezért többet lopnak. Én soha nem is állitottam, hogy valaki azért lop mert roma, tehát hogy a vérükben lenne a lopás, vagy hogy ez genetikailag kódólva lenne. Nem szabad azonban egyik részét sem elhallgatni az igazságnak. A bűnözési arányokat fontos ismerni, mivel ezeknek ismeretében célirányosabban lehet kezelni a problémát. Mivel a romák nagyobb arányban követnek el lopásokat, a helyi székelyek velük kötöttek preventiv protokollumot.
2. Szerintem azért nem lehet elvárni a gazdától, hogy “még egy ideig eltűrje” a lopásokat, mert méltatlan az, hogy ő szenvedjen mások hülyeségei, mulasztásai miatt.
3. A helyi hatóságok nem tettek semmit a roma integráció terén, mivel számukra nincsenek érdemi kompetenciák leosztva ezen a téren.
4. Én nem irtam soha azt, hogy joga lenne a gazdának az önbiráskodáshoz. Azt igenis el kell itélni, hogy rátámadtak a romákra, feltéve, ha megemlitjük az enyhitő, de nem felmentő körülményeket is. A preventiv protokollumkötéshez viszont joga van és ez egyáltalán nem elitélendő.
5. Én soha nem hallottam cigányt arra panaszkodni, attól függetlenül hogy milyenek az etnikai arányok az illető helyen, hogy a székely vagy a román meglopta, vagyhogy a kutyájuk megharapta és emiatt veszett lett.
Apáczán pedig éppen arról volt szó, h. a magyarok szökdöstek. Potosabban a konfliktus abból indult ki, hogy a falu régóta önkéntes járőrökkel ellenőriztette a földeket, aznap este a járőr lopott lucernával megrakott szekerekkel találkozott .
(http://www.origo.hu/nagyvilag/20090227-ciganyproblema-roma-konfliktusok-romaniaban-apaca-hadrev-szaszregen-es-masok.html)
Bosszúhadjáratokra viszont valóban panaszkodtak, és amint emlitettem, ez elitélendő.
6. A falopások esetében igenis az állam a felelős, mivel nem eléggé erős és mert ezen a téren sem osztott le érdemi kompetenciákat a megyei, helyi hatóságokra.