Vincze Loránt
Madonna lecigányozta a románokat és megrótta őket, amiért diszkriminálnak. Ez volt a hangulata a díva szerda esti koncertjéről szóló beszámolóknak.
A felvételeket nézve nem tudom eldönteni, hogy a nézők hurrogása a beszólásnak vagy a diszkrimináció tényének szólt. Mindenesetre a televíziók által megkérdezett résztvevők szerint a díva túllőtt a célon, nem kellett volna a románokat „bírálnia”.
Madonna egész pontosan arról beszélt a román fővárosban, amit azóta hall, mióta múlt héten gépe magyar földön landolt: a kelet-európai cigányokat diszkriminálják. Bukaresti beszólását felhívással folytatta: „Ennek nem kellene megtörténnie, ők is emberek, mint mi. Minden ember egyenlő. Nem szabad diszkriminálni sem a romákat, sem a homoszexuálisokat.”
Szerintem rendkívül elegánsan fejezte ki magát, nem mutatott újjal egyik nemzetre sem, a jelenlévők mégis magukra vették. A hetvenes években még így szóltak be a koncerteken: Make love, not war. De Woodstock-on ettől még senki nem hitte azt, hogy a vietnami háború kirobbantójának tartják.
Az Egyesült Államokban a szórakoztatóipar nagyjait művészi, de főként pénzszerzési képességeiken túl úgy is számon tartják, hogy ki milyen ügyet karol fel nyilvánosan, az elnökválasztáson melyik jelöltet támogatja. Madonna, gyakorlatilag nyilván a körülötte lévő szakemberek tartalmat akartak lopni a show-ba.
Hogy éppen a roma diszkriminációt emelték ki, azt mutatja, hogy az amerikai szabadságjogokon az elmúlt negyven évben felnőtt generáció szerint térségünkben valóban ez a legkényesebb kérdés. Bukarestbe érkezve a romákat a homoszexuálisokkal lehetett kiegészíteni, hiszen a románoknak a nemi másság iránti türelmetlensége kirívó esetnek számít Európában.
Nemrég készített felmérést a Diszkriminációellenes Tanács, amelyből kiderül, hogy a romákkal kapcsolatos ellenérzéseit a lakosság több mint fele elismeri! Megmosolygom, hogy Bukarest esetében olyan többség nyilvánítja ki véleményét, amely a parkokat napraforgómaggal köpködi tele, úton útfélen hangoskodik és veszekszik, a közlekedésben pofátlanságával szerez arasznyi előnyt magának.
A romakérdésről a nyilvánosság előtt csak akkor lesz szó, ha „ügy” van: Marian Cozma meggyilkolása, a magyarországi romagyilkosságok, az alcsíki romák elüldözése, a Madonna beszólása. Pedig „ügyek” a hétköznapokban folyamatosan vannak, csak nem kerülnek a hírekbe.
A megoldásokat a kisközösségek szintjére leereszkedve kellene keresni, ehhez pedig nem Madonna intőjére van szükség. A díva most bedobott egy jól hangzó mondatfüzért, azzal megy a több millió dolláros hasznot hozó következő tömegdemonstrációra. Mi maradunk, a romák maradnak, a mentalitásunk marad.
Könnyű ezekben a hónapokban mindennel a gazdasági válságot okolni, pedig a másság iránti türelmetlenség nem az amerikai hitelválsággal kezdődött és nem a gazdaság felívelő pályájával ér véget. A gazdasági és a társadalmi válságnak azonban ugyanaz a sajátossága: nem lehet szőnyeg alá söpörni, figyelmen kívül hagyásával pedig hosszú távon nagyot lehet bukni.
3 responses so far ↓
piszkosfred // augusztus 30, 2009 at 9:11 am
el lehet kepzelni, mennyi goze van madonnanak a romaniai cigany helyzetrol … s mint latjuk, a tanacsadoinak sincs sok, mert kulonben szamoltak volna ezel a reakcioval is … egy dolog erdekes, azonban: jonnek nyugatrol az “okos” tanacsok, hogy roma integracio igy s ugy, de pl madonna romania koncertjet tobb millio dollaros biznisznek tartjak … nem lenne realisabb feluletesebb szavak helyett kicsit tenniuk is valamit finanszirozas vagy mas szinten esetleg ezert az “ugyert”? mert maskepp ertsunk egyet a kifutyulos tomeggel aki kiadott egy rakas penzt azert hogy ZENET hallgasson
betamás // augusztus 30, 2009 at 9:39 pm
“A megoldásokat a kisközösségek szintjére leereszkedve kellene keresni”
Ezzel teljes mértékben egyet értek, lásd Magyarországon Moonok esetét.
betamás // augusztus 30, 2009 at 9:39 pm
bocs, Monok