Mi is van még? Galériák, irodalmi kávéházak, Filmtett-fesztivál, TIFF, jelentős magyar szurkológárdát magáénak tudó vasutascsapat és – ki hitte volna – Kolozsvári Magyar Napok. Kolozsvári magyarságunk számaránya 16%-ra esett. Na bumm, és akkor mi van, mondhatnánk az első (és minden igaz magyar számára kötelező) rémület után. Szomorkodjunk, nemzetsirassunk, vagy ellenkezőleg, jöhet a gyermekcsinálásra buzdító harcos… [Tovább…]
Az emberek egyénileg többnek érzik magukat csupán annyitól, hogy erős, büszke, dacos, zsarolási potenciállal rendelkező nemzet tagjai lehetnek. És ezért az illúzióért hajlandóak gyakorlatilag bármekkora árat kifizetni. Pedig hosszabb távon még az is kifizetődőbb lenne, ha nem a nemzeti giccskormányba, hanem a státusszimbólumként már annyira bevált, több száz lóerős, csillogó városi terepjárók kormányába kapaszkodva villognának…
A ‘kommunista utódpárt’ kifejezés olyan gyakran bukkan fel a magyarországi média jobboldalibb felében, hogy már az érintettek sem figyelnek fel az ordas helyesírási hibára. A nyelvrondítás kultuszának korában akár nevetséges is lenne szóvá tenni holmi nyelvhelyességi gikszereket. Sors iróniája viszont, hogy pont ebben a magvas félreírásban úgy tükröződik a magyarországi véleményformálók rosszindulattal és csúsztatási, ferdítési… [Tovább…]
Január 30, 2012 Szerző:kesztió
2