A többnyelvű feliratozás különlegesen szép példájáról tanúskodik a mellékelt székelyföldi autós matrica. Valóban, az Erdély Magyarságért egyesület lemondott arról az úriemberekhez méltatlan megoldásról, hogy kizárólag a többség nyelvén, székelyül (1) írja ki Székelyföld nevét: az öntapadóson – nem kevéssé dicséretes gesztusként – a magyar (2) illetve a latin (3) kisebbség nyelvén is szerepel a régió… [Tovább…]
Rendhagyó kezdeményezés: azon kereskedelmi egységeket, ahol a kuncsaft (és természetesen az ezzel járó plusz bevétel) kedvéért szívesen megszólalnak magyarul, ‘Igen, tessék!’ feliratú kitűzők használatára buzdítják. Mondjuk, a KIFOR, a Claudiopolis és a KMDSZ égisze alatt életbe léptetett ötlet nem kifejezetten eredeti – a nyolcvanas években Bécs híres sétáló- és bevásárlóutcáján, a Mariahilferstraßén már díszelegtek ‘Beszélünk magyarul!’ feliratok, nehogy a… [Tovább…]
A botránykeltők – mert nem magától sarjad a cirkusz – különösen kedvelt terepe a BBTE. Szomorú, de tény, hogy ezt az intézményt szinte csak akkor emlegeti a hazai, illetve a határon túli (Románián kívüli) magyar sajtó, ha valakik valamilyen valós vagy valósnak vélt problémára hivatkozva, jól szervezett partizánakció keretén belül megszállják az egyetemet. Az érdemi… [Tovább…]
A Magyar Állandó Értekezlet, vagy közismertebb nevén a MÁÉRT újraindítása fontos kezdeményezése volt az új magyarországi kormányzatnak. Meggyőző mozzanata annak a nemzetpolitikai fordulatnak, melynek fő jellemzője a Gyurcsány-kormány kizárólag állampolgári érzelmekre (főként idegenellenességre) alapozott döntéseinek jóvátétele. Persze az új nemzetpolitika csak akkor vezethetne megnyugtató eredményre, ha az új kormányzat nem esik az ellenkező végletbe, ha… [Tovább…]
Hogy mire jó nekünk, romániai magyaroknak a külhoni magyar állampolgárság, már minden csecsszopó tudja – feltéve, hogy legalább egyszer (hír)tévéközelbe engedték (Trianon sebeinek begyógyítása, nemzet egyesítése határokon átívelve, stb.) Így hát – jelen írás keretében legalábbis – ezzel a szemponttal nem foglalkozunk. Ami számunkra érdekesebb: mi az, amire a kedvezményes eljárással megszerezhető magyar állampolgárság már kevésbé… [Tovább…]
A BKB legújabb felhívását olvasva rendes esetben nehezemre kellene essen annak eldöntése: rossz viccről van szó vagy tényleg komolyan gondolják. De sajnos nem nehéz, annál is inkább, mert a múltkorjában a Báthory díjakat is mindenkinek érdemei szerint osztották ki olyan szépen. Igaz az a fiaskó, maszatolás, félrebeszélés stb. (kinek amelyik tetszik), amelyet akkor mutattak, semmi… [Tovább…]
A bevándorlóknak nem csak a német nyelvet és kultúrát kell maradéktalanul elsajátítaniuk, de a magukkal hozott közösségi összetartozás tudatáról is le kell mondaniuk. A közösségi integráció explicit elutasítása ugyanis semmi mást nem jelenthet. Angela Merkel német kancellár pártjának a Keresztény Demokratikus Uniónak és a vele szövetséges Keresztény Szociális Uniónak a fiataljai előtt egy hétvégi tanácskozáson… [Tovább…]
A Sarrazin-féle történetnek, melyről a múlt héten értekeztem, Magyarországon is gazdag sajtója van. S a kérdéskör elkerülhetetlenül a határon túli magyar kisebbségek problematikájával is összefüggésbe kerül. A Népszavában Kasza László, a Szabad Európa Rádió egykori tudósítója úgy is véli, hogy a kisebbségekről szóló német vitának van mondanivalója a mi számunkra is. Gondolok itt azokra a… [Tovább…]
 | erdelyimagyar on Háromnyelvű székelyföld |
 | kesztió on Háromnyelvű székelyföld |
 | Tihi on Háromnyelvű székelyföld |
 | Pildner József on Háromnyelvű székelyföld |
 | betamás on Háromnyelvű székelyföld |
| Pildner József on Háromnyelvű székelyföld |
| betamás on Háromnyelvű székelyföld |
 | latogato on Mire nem jó a külhoni magyar… |
 | egy szatmári on Háromnyelvű székelyföld |
| Pildner József on Háromnyelvű székelyföld |
Lolka
kesztió
Tihi
birobela
(vendégbejegyzés)
Április 13, 2012 Szerző:kesztió
11