Erdélyi liberálisok

Egy olyan kérdés, amely bizonyos erdélyi értelmiségi köröket ’89 óta foglalkoztatja. Én ugye koromtól fogva egész későn csöppentem bele az egészbe. Nézegettem, olvasgattam, gyűjtöttem az adatokat, gondolkodtam, elemeztem, beszélgettem barátaimmal. Sokan azt mondták, és mondják ma is, hogy Erdély nem a liberálisok világa, és talán sosem lesz az (itt természetesen az erdélyi magyar mini-társadalomra gondolunk). Azt hiszem, tévednek. Hisz az erdélyi magyarságtól nem volt idegen a liberalizmus a múltban sem, és végképp nem lehet idegen a jelenben és a jövőben.Egy nagyon érdekes, 2007 márciusában lezajlott beszélgetést végigolvasva, A Hét portálján találtam rá ugyanezekre a dilemmákra nálam sokkal szakavatottabb emberek előadásában. Egyed Péter filozófus foglalja össze az erdélyi liberálisok dilemmáit:

„Én azt hiszem, hogy az erdélyi társadalom a maga periferiális mivoltában soha nem került abba a helyzetbe, hogy a liberalizmussal szembesüljön. Itt a védekezés csak akkor volt lehetséges, ha kollektív fellépésként történt. Amikor mi a liberalizmusról beszélünk, akárhogy is beszélünk: a szabadságot helyezzük a középpontba. Mindenki született liberális, csak nem tudja megfogalmazni. A szabadság és a kényszer párban vannak, csak ezt soha nem hangsúlyozzuk. Azt hiszem, hogy a liberalizmus a filozófiától a doktrínáig messze nem fogalom. Hanem valóban: érzület. Amikor szabadelvű barátaim, liberálisokként próbáltak megfogalmazni bizonyos dolgokat, akkor mindig azt mondták nekem, hogy Egyed, menj át a másik szobába, nézz magadba, és szállítsd az alapelvet. Amikor Misi azt mondja, hogy a liberalizmus kritika, akkor tökéletesen egyet tudok vele érteni. És hozzáteszem: a liberalizmus ugyanakkor reform. Nem tud a hagyományból építkezni. Amikor a szabadelvű platform a nemzetről és a vallási kérdésekről kellett nyilatkozzon, akkor mindig bajban voltunk.”

Mindig bajban voltunk. De miért is voltunk mindig bajban? Tibori Szabó Zoltán válaszol ugyanabban a beszélgetésben:

„Hány olyan cikket jelentettetek meg, amely elmagyarázta volna az egyszerű embereknek, mi a liberalizmus? Én egyetértek azzal, hogy mindenki pontosítsa, milyen liberalizmust vállal fel. De miért van az, hogy a kilencvenes évektől kezdve nem mondta ki a romániai magyar elitben senki, hogy a kisebbségi közösség alapvetően liberális közösség. Mindig valamit szeretne. Hogy legyen szabad ezt, legyen szabad azt. Akkor miért kell meggyőzni ezt a közösséget a liberalizmus igazáról?”

Volt, akit meglepett Magyari Nándor szociológus 2007 decemberében publikált felmérésének eredményei az erdélyi magyarság politikai nézeteiről, volt aki a lehető legtermészetesebb dolognak tartotta. Én az utóbbiak közé tartozom. Ez szerint 2007 októberében az erdélyi magyarság 24,3%-a érezte magához legközelebb a liberális politikai ideológiát.
Vita van arról, hogy mennyire lehetett tiszta a válaszadóknak, hogy mit is értenek a liberalizmus alatt. Egyszerűen a szabadságérzet vonza őket, a nyitottság és tolerancia üzenete, vagy ténylegesen tisztában vannak vele, hogy a liberális értékrend miről és szól, illetve miről is szólhat Erdélyben? Olyan kérdések ezek amelyeket sokan és még sokáig fognak firtatni.

Egy biztos: van egy fiatal értelmiségi generáció felnövekvőben, amely tudatosan vállalja a liberális értékrendet. Még akkor is, ha ez elkerülhetetlen összeütközésekhez vezet a nemzeti-keresztény közéleti hangulattal, amely kisebbségi társadalmunkat, annak politikai életét dominálja.
Nem vagyunk többségben, de nem vagyunk jelentéktelen kisebbség sem. Egyre többen vagyunk, és itt az ideje átvenni az erdélyi liberális örökséget (mert van ilyen), reciklálni azt egy modern európai kozmopolita formában és hallatni hangunkat. Modernizációt akarunk az életünk minden területén.

Ez a blog elsősorban az erdélyi politikai életről fog szólni. Természetesen jöhet minden téma amely közéleti vitáinkban előfordul, hisz végső soron legtöbbje úgyis a politikai porondon köt ki. Lesznek benne saját bejegyzések, és lesznek lapszemlék is (elsősorban publicisztika-szemlék).

Nem akarunk mi senkivel sem tartani, vagy senki ellen sem harcolni. Véleményünket azonban kimondjuk, és ez nem független lesz: ez liberális szemszög lesz. Ahogy Egyed Péter is mondta: a liberalizmus kritika, de ugyanakkor reform. Nem célunk sem jobbra (vagy még jobban jobbra), sem balra húzni.

Mi előre akarunk menni. Minél hamarabb és minél hasznosabban mindenki számára.