Különös házasság

Posted on 2008. december 17. Szerző:

0


Bizarr egy döntés! Első pillantásra úgy tűnhet, az Alkotmánybíróság a melegek elleni diszkriminációt támogatja, mert megsemmisítette a regisztrált együttélésüket biztosító törvényt.

Második pillantásra aztán kiderül, hogy az Alkotmánybíróság valójában a heteró párok között alkalmaz diszkriminációt. No, meg persze egy kicsit a melegekkel szemben is.

Részletesebben: a melegek egyenjogúsítása érdekében az SZDSZ azt kezdeményezte, hogy azonos nemű párok is köthessenek házasságot. Az MSZP-nek ez túl sok volt, végül kompromisszumként létrehoztak egy új intézményt, a több európai országban is ismert regisztrált élettársi kapcsolatot. Ez a meleg pároknak sok tekintetben hasonló jogokat adott volna, mint a házasságban élő különnemű pároknak. Nem mindenben: gyereket nem fogadhattak volna örökbe. A melegek többsége jelentős lépésnek tartotta ezt a törvényt, természetesen közbülső lépésnek. A nem házasságban élő heteroszexuális pároknak is előnyös lett volna a módosítás.

A kereszténydemokraták a szeretet nevében az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert számukra nem mindegy, hogy kik és milyen formában szeretik egymást. Az AB döntése után ők lehetnek a legkevésbé boldogok. A törvényt ugyanis megsemmisítették, de nem azért, mert a melegek közötti regisztrált élettársi kapcsolatot alkotmányellenesnek találták volna (a határozat tételesen ki is mondja, hogy a melegek esetében ez a kapcsolati forma alkotmányos), hanem azért, mert a heteroszexuális pároknak biztosít túl nagy választási szabadságot. Az AB, abból kiindulva, hogy az Alkotmányban egy mondatban szerepel a házasság és a család védelme mint állami kötelezettség, arra következtet: az együttélési formák között a házasságnak kitüntetett szerepe van, így az állam nem önmagában a házasság intézményét, hanem annak elsőbbségét is védi. Az AB szerint a regisztrált élettársi kapcsolat férfi és nő között azért alkotmányellenes, mert tartalmilag egyenrangú a házassággal, ami nem fér azzal össze, hogy a házasságnak magasabb rendűnek kell lennie.

Az alkotmánybírók úgy kétszáz évvel vannak elmaradva koruktól. Először is: szekuláris alapon elég nehezen védhető a polgári házasságnak ez a misztikus megkülönböztetése. Miért ösztönözné (kényszerítené) az állam felnőtt férfiak és nők egy részét, hogy házasodjanak, ha párkapcsolatukban egyenlő jogokat akarnak élvezni a házasságban élőkkel? Szabad emberek miért ne dönthetnének úgy, hogy ugyanolyan vagyoni természetű garanciákat szeretnének a házasság procedúrája nélkül? Miért nem marad az állam semleges a különböző együttélési formák tekintetében?

A mindennapi élet már rég túllépett a XIX. századi eszményeken. Az emberek jelentős része más kapcsolati keretek között keresi a boldogságát. Bragyova Andrást leszámítva, az alkotmánybírók a heteroszexuális párokat diszkriminálják.

Meleg pároknál éppen azért nem alkotmányellenes a törvény az AB szerint, mert nekik házasságra eleve nincs lehetőségük. Az ő hivatalos együttélésük nem üresíti ki a házasság AB által védett szentségét. Ezzel persze rögzítik azt, hogy a melegek házasságról ne is álmodozzanak. Csak hogy azt ne gondolják, éppen olyan emberek, mint a többiek.

Ónody-Molnár Dóra

http://nol.hu/velemeny/lap-20081217-20081217_02-37

Reklámok