A minden nép olyan vezetőket kap, amilyeneket megérdemel mintájára bátran kijelenthetjük: minden népet olyan hírekkel etetnek, amilyeneket megérdemel. A sajtó ugyanis teljes erőbedobással reszeli államelnökünk aranyköpéseit, Sólyom László elügyetlenkedett látogatását, a MPP botrányos tisztújítását, de az igazán jelentős, nagy horderejű hírek egyszerűen elsikkadnak – magyarán a kutya sem tanúsít különösebb érdeklődést irántuk.
Kicsit őszintébben körülnézve blogunk legutóbbi termése között megállapítható, hogy (nyitottabb, szabadelvűbb és kritikusabb hangnemű írások formájában ugyan, de) mi is felültünk a botrány- és szenzációhajhász, olvasottság után szaladgáló „újságírás” divatjának – némiképp elfeledve, hogy valójában nem a vezetőink pikáns ballépései, nem a kis- és nagystílű politikai csatározások, hanem a Manna portál alig tizenöt soros beszámolójából megismert újításokhoz hasonló „kis lépések” azok, amik – túlzás nélkül – megváltoztathatják a világot.
Miról is van szó?
Az amerikai MIT mérnökei másodpercek alatt tölthető akkumulátortípust dolgoztak ki, ezzel egy csapásra megoldván nemcsak a mobiltelefonok és más kisméretű elektronikai fogyasztók, de akár egy villamos meghajtású gépkocsi áramszükségletének gyors pótlását is. A technológia (lítium–vas–foszfát-alapú vegyületek) ráadásul kiválóan alkalmas az olcsó tömegtermelésre.
Mit is jelent ez?
Nem kevesebbet, mint azt, hogy a tisztán villanyárammal működő autók tömeges elterjedésének útjából elhárult az utolsó műszaki akadály! Egy akkumulátorról üzemelő járgány eddig is megtehetett akár több száz kilométert utántöltés nélkül, de a „tankolás” csaknem ugyanannyi időt vett igénybe, mint maga az utazás. Az újítás folytán ez viszont mindössze néhány perc kérdése lehet – pont, mint a hagyományos, benzinüzemű autók esetében.
Nem nehéz belátni, hogy – ideális körülmények között legalábbis – a felfedezés a száz éve lényegében változatlan elven működő robbanómotoros (környezetszennyező, gyenge hatásfokú, még mindig nem elég fiábilis és biztonságos) gépjárműveket alig néhány évtizeden belül teljesen kiszorítaná, azaz a benzin és a gázolaj (a közlekedést illetően legalábbis)
hamarosan rossz emlékké válhatna.
A változás horderejéről pedig (tisztább levegő, élőbb és élhetőbb környezet, olajmaffiák által diktált gazdasági és politikai függés megszűnése, nemzetközi kapcsolatok újraértelmezése és átrendeződése, olajmezőkön terpeszkedő, magukat világ urának képzelő diktátorocskák térvesztése, stb.) talán kár is szót vesztegetni…
De sajnos a helyzet távol áll még az ideálistól. Jól tudjuk, milyen – a legkegyetlenebb eszközöktől sem visszariadó – lobbi áll a kőolaj mögött, amelyik – amíg még lehet – biztosan keresztbe fog tenni az új technológia – sőt, szemlélet – elterjedésének. Ez persze nem a kutatók felelőssége, hanem a globális politikai játszma korrupt, kicsinyes érdekeiken felülemelkedni nem képes manipulátoraié.
És talán a miénk is.
Mert ha véleményformáló minőségünkben érzékenyebbek lennénk nem csak a bombahírekből és a visszásságok ostorozásából nyerhető népszerűségi tőkére, hanem a sokkal kevésbé látványos, de pozitív változások ígéreteire is, valószínűleg jóval könnyebb lenne az ügy mellé állítani egy, a piszkos érdekek képviselőinél is erősebb játékost – a közvéleményt.
csetten
2009. március 19.
Engem az izgat ebben, hogy a mai magyar politikai életben divat ökopolitikusnak lenni (lásd TGM-et pl.). És soha senki se veszi komolyan mit is jelent ez. Pedig ez a hír igazi ökopolitikai hír lehetne.
Donoter
2009. március 19.
Londonban a kiszolgált benzinkutak egy részét, az elektromos meghajtású gépkocsik akumulátorainak gyors feltöltésére alakítják át. A járgányok otthoni feltöltése nyolc órát vesz igénybe, míg ezekben a “töltőkben” egy feketekávé elfogyasztása alatt megy végbe a hajtóenergia beszerzése.
Timi
2009. március 19.
Ha nem is dobja ki az agész világ rögtön az autóit és nem cseréli le őket két éven belül elektromos autókra, azért megnyugtató tudni, hogy ha elfogy a kőolaj, van más megoldás. Csak ne legyen már túl késő…
cs
2009. március 19.
Talán az a gond, hogy nem történik semmi. Így marad a politika mocsara mint örökzöld hasból vett sajtó-téma.
cs
2009. március 19.
Meg találóbb kifejezéssel: események híján marad mint téma a politikai szappanopera.
kesztió
2009. március 19.
Pont az a gond, Cs, hogy ilyen aprónak tűnő, de annál lényegesebb események gyakrabban történnek, mint gondolnád – éppen csak tudod, hol fáj a sajtónak, hogy sztorit csináljon belőle.
Még Elena Băsescu idétlen jelölési cirkusza is jóval nagyobb sajtóvisszhangot kap, mint egy efféle hír…
csetten
2009. március 19.
ezen mondjuk lehetne változtatni, ha a sajtó akarná. de nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok.
Donoter
2009. március 19.
A kőolaj és földgáz kitermelők, feldolgozók, szállítók számára oriási üzlet a benzin és a diesel olaj és mindent el is követnek gazdasági és politikai privilégiumaik megőrzésére és kiterjesztésére. Ebből fakad az is, hogy a más energiákat alkalmazni igyekvő kutatásokat burkoltan de keményen akadályozzák és ezeket a törekvéseket igyekeznek minnél magassabb árszinten tartani. A sajtót pedig a pénz hatalmán keresztül irányítják.
be
2009. március 20.
Sajnos a helyzet nem olyan egyszeru, a kornyezetszennyezes ellen nincs csodaszer.
Epp a napokban jelent meg egy nagyon jo osszeallitas az IEEE Spectrumban az elektromos autokrol:
http://www.spectrum.ieee.org/mar09/7928
http://www.spectrum.ieee.org/mar09/8068
(a lenyeg: az elektromos aram nagyresze fosszilis eredetu (szen, gaz, koolaj), tehat az elektromos autokkal csak a szennyezest vinnenk ki a varosbol az eromuvekhez. Erdemes elolvasni a cikket).
Az is csak ezutan valik el, hogy mennyire eletkepes megoldas ez az ujfajta akkumulator.
Ettol fuggetlenul teljesen egyetertek azzal, hogy a hiradokban sokkal nagyobb hangsulyt kell fektetni az okologiai temakra, szocialis kerdesekre stb, es nem csak akkor, ha szenzacio erteke van.
kesztió
2009. március 20.
Kedves BE,
a dolog érdekessége, hogy talán tavaly vagy tavalyelőtt volt egy hasonló hír, ami pont ugyanígy elsikkadt: a franciák elkezdték a világ első, nem kísérleti célokra, hanem tényleges energiatermelésre tervezett fúziós erőművük építését! Itt is apró, de lényeges technológiai lépések járultak hozzá a megvalósítás lehetőségéhez.
Namármost, a közhiedelemmel ellentétben a fúzió egyik legtermészetbarátabb energiaforrás (csak a nap-, és szélenergia körözi le), ráadásul, ha a horribilis befektetés megtérül, kifejezetten olcsón fog energiát előállítani. Annyira, hogy 30 év múlva minden bizonnyal fűteni is villannyal fogunk.
Amúgy az elekromos autóban az a lényeg, hogy könnyen tárolható, tiszta energiát használ. Még így, a szennyező erőművekkel is környezetkímélőbb (hiszen lényegesen jobb egy helyen egymillió kilowattal szennyezni, mint tízezer helyen száz kilowattal), de elvileg olyan primér forrást használhatsz, ami épp rendelkezésedre áll. Ez hatalmas előny!
be
2009. március 21.
Igen, a fuzios eromuvel sok minden megvaltozik, csak sajnos a technologia meg nagyon gyerekcipoben jar. Szerencsere az EU kemenyen tamogatja a projektet, hatha a kozeljovoben gyakorlatba is lehet ultetni!
Azokban az orszagokban kulonben, ahol “tiszta” az aram (Franciaorszag, Norvegia), maris villannyal futenek, szoval ez nem utopia.
De amig a vilag lakossaganak a nagyresze olyan aramot hasznal, ami sokkal szennyezobb, mint egy Euro-normas gepkocsi, addig nincs sok haszna az otletnek.
Addigis jo volna, ha olyan bombahirek lennenek, hogy Romanianak tobb tizezer km bicikliut van, es hogy a teljes vasuthalozatot atepitettek TGV-nek.
Donoter
2009. március 21.
2005. június 28. A világ vezető ipari hatalmai Moszkvában kiadott közleményük szerint eldöntötték, hogy Franciaországban Cadarache mellett építik fel a világ első termonukleáris reaktorát az ITER-t (International Thermonuclar Experimental Reactor). A beruházás értékét 4,6 milliárd €-ra becsülik és az elkövetkező 10 évben kerül befektetésre, miközben ötvenezer embernek ad munkát. Az üzemeltetést 20 évre tervezik, így 2030-ra gyűlhet össze annyi ismeretanyag, hogy dönteni lehessen az erőművi reaktor megépítéséről. A franciaországi helyszín mellett az EU, Kína és Oroszország kardoskodott míg a Japán helyszín mellett az Amerikaiak és Dél-Korea érvelt. A Japánok az építést Hosu szigeten Rokkasho mellett képzelték el. Kompromisszumos megoldásként Japánban épül fel az 1,2 milliárd dollár költségű nemzetközi fúziós anyagbesugárzó berendezés (IFMIF). A beruházás megvalósításában az iparilag fejlett országok közösen vesznek részt.
piszkosfred
2009. március 23.
esetleg ebbol nem lehetne bombahir? vajon nem fog az megtortenni, hogy amikor az uj akut, akarmit, vilagmegvalto es megmento kutyut el kell majd adni, lesz egy akkora reklam, hogy meg Elena Boszi is megirigyli? hihetunk-e az amerikai tudosok penzt megveto humanizmusukban?
cs
2009. március 25.
A mára hatalmasra nőtt és rohamosan növekvő energiaigény egy mesterséges probléma. Túlnépesedés van és extrémekig vitt termelési-fogyasztási kényszer: minél többet fogyasztasz illetve minél többet termelsz annál jobban élsz.
Ez a tényező páros nem kimondottan természetbarát jelenség. Leginkább a sárkajárás jelenségéhez hasonlít, az erőforrások teljes feléléséhez és elpusztításához vezet, nagyon rövid idő alatt.
Donoter
2009. március 25.
“minél többet fogyasztasz illetve minél többet termelsz annál jobban élsz. ”
Nem is olyan régen mindenkit bíztattak: jobban, könnyebben akarsz élni vegyél fel előnyös kamatra hitelt. Az eredményt érezzük.
Használj minél több energiát annál könnyebb lesz életed, mintha már hallottuk volna, sőt az eredményt is látjuk előre de a 22-es csapdája nem akar engedni.