Egy asztalnál?

Posted on 2009. július 16. Szerző:

0


Úgy kéttucatnyi fiatalember demonstrált a hét végén Csíkszeredában, a Magyar Köztársaság fõkonzulátusa elõtt. A helyhatóság által húszperces idõtartamra engedélyezett tüntetésen – melynek színvilágában zászlóban, ruházatban a nemzeti radikálisok körében közkedvelt fekete dominált – a jogerõsen feloszlatott Magyar Gárdával, illetve a letartóztatott, terrorcselekmények elõkészítésével megvádolt Budaházy Györggyel vállaltak sorsközösséget. Elõzõleg élénk toborzó munkát folytattak ugyan a szervezõk, végül a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz szervezetileg csak a magyar jövendõ másik üdvöskéje, az Erdélyi Magyar Ifjak csatlakoztak. Nem mintha e kettõt kevesellném, sõt…

Az már rég nem újdonság, hogy Erdélyben is masszívan jelen van a magyar szélsõjobb, internetes fórumokon vissza-visszatérõ motívum a Gárda itteni meghonosításának az igénye, lobognak az Árpád-sávos zászlók. A baj az, hogy a külsõségekben a magyarországi masírozókhoz hasonlítani igyekvõ romániai magyar fiatalemberek nemcsak a díszleteket és a jelmezeket importálják, hanem azt a cigányellenes és antiszemita hangnemet is, ami annyira tájidegen ebben a környezetben, mintha székely harisnyás futballhuligánok randalírozásáról kellene beszámolót írni. A romániai magyar labdarúgás ismeretében legfeljebb teremlabdarúgó-huligánokról beszélhetnénk, persze csak a poén kedvéért, Isten õrizz, hogy e mifelénk több városban is szép sikereket elért sportág mûvelõit megbántsam.

S nincs is sok helye a viccelõdésnek, ha belegondolunk abba, hogy mekkora zavart csend fogadja a mérvadó politikusaink részérõl e csörtetéseket. Sõt, a fõkonzulátus elõtti tüntetés egyik részt vevõ szervezete, az EMI mind a mai napig az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum tagja, magyarán Markó Bélának és Tõkés Lászlónak semmi kifogása az ellen, hogy jelképesen egy asztalnál üljenek Budaházyval és a feloszlatott Gárdával. Egy asztalnál üljenek azzal a szemlélettel, amelynek erõssége a kirekesztés, mindenféle másság létjogosultságának a tagadása. Nem értem, mi kényszeríti politikusainkat arra, hogy e jelenséget nem létezõnek tekintsék, hiszen aligha kell attól tartaniuk, hogy a gyakran mégoly hangos csoportoknak komolyabb tömegbázisuk lenne. A magyar összefogásnak a szavazatmaximáló szándék mellett erre is oda kellene figyelnie.

Az igazi európai konzervatívok, kereszténydemokraták – aminek az említettek magukat vallják – aligha mutatnák magukat egy ilyen helyzetben közömbösnek, aligha mondhatnák azt, hogy mi közünk ehhez, s aligha lennének képesek saját értékrendjükbe e sötét vonulások jelszavait beépíteni. Ha másutt nem, Brüsszelben e magatartás bizonyosan eltanulható.

Szűcs László

http://www.riport.ro/topics.php?op=viewtopic&topic=13#lapzarta

Reklámok