Értünk is, nem ellenünk

Posted on 2009. szeptember 10. Szerző:

1


Amióta Crin Antonescu, a liberálisok jelöltje a közvélemény-kutatások adatai szerint megelőzte Mircea Geoanát, a szociáldemokraták jelöltjét, jelentősen megváltoztak az elnökválasztási kampány végkimenetelének esélyei. Bár még mindig Traian Băsescu áll az élen, közel tíz százalékkal megelőzve Crin Antonescut is, a második fordulóban minden esély megvan rá, hogy Băsescu alulmaradjon.

Crin Antonescu demokráciához való viszonyára jellemző, amit Sepsiszentgyörgyön nyilatkozott, hogy ugyanis nem csak helyeselné, de a demokrácia tökélyének megnyilvánulásaként értékelné, ha a román választók magyar vagy roma elnököt választanának maguknak. Ezzel persze nem beszél önmaga ellen, hiszen ez a veszély jelenleg nem fenyeget. És különösen nem az autonómia-gyűlések által kiváltott román nemzeti hisztéria nyomán…

Ebből a hisztériából, ha csak a sikeresség esélyét föl nem adja, természetesen maga Antonescu sem maradhat ki. A román választó tudatállapotával mindenképpen számolnia kell. Egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy az Udvarhelyi nagygyűlés határozatait ne ítélje el. Gyorsan és határozottan.

Mindazonáltal a kampány egészét tekintve az udvarhelyi nagygyűlés pozitív fejleményként is értékelhető. Egyrészt a nagygyűlés szervezői és lebonyolítói Traian Băsescu volt kedvencei, akiket az RMDSZ-ellenes diverziók során nagy előszeretettel támogatott, sőt a magyar választók egy jelentős része előtt legitimált is.

Az udvarhelyi fellépés azonban a román nyilvánosságban ismét kedvezőbb színben tűntette fel a mérsékeltebb álláspontra helyezkedő RMDSZ-t. Ismét bebizonyosodott az, amit én évek óta ismétlek: az RMDSZ-nek a szó szoros értelmében szüksége van önnön ellenzékére, hiszen ez az ellenzék egyfajta villámhárító gyanánt is szolgálhat számára.

A radikálisok e pillanatban teljesíthetetlen követelései és nyilvánvaló nacionalizmusa arra késztetheti a román politikai osztályt, hogy több megértést tanúsítson az RMDSZ által képviselt józanabb nemzeti törekvések iránt, s fokozatosan elfogadja ezek egy részét legalább, közelebb juttatva bennünket a végső cél, a mindkét fél számára elfogadható autonómia megvalósításához.

Vakságra vallott az RMDSZ részéről az a korábbi törekvés, hogy ezt a segédeszközt hatalmi megfontolásokból kiiktassa a romániai magyar politikából. Ahogyan a Székely Nemzeti Tanács vezetői részéről is vakságra vall, hogy céljaikat az RMDSZ-nek a politikából való kiradírozásával szeretnék elérni.

Arra, hogy az autonómia álmát legalább részben és fokozatosan megvalósítsuk, a két félnek egyfajta racionálisan alakított, a rokon- és ellenszenvek fölé emelt összjátékra kellene alapoznia politikai stratégiáját. E stratégia legfontosabb célkitűzése e pillanatban annak a politikusnak az elnöki hatalomba való besegítése lehetne, aki a legtöbbet tehet a román-magyar együttműködés és a kölcsönös rokonszenv kialakítása érdekében.

Annál is inkább, mert a modern liberalizmusnak is egyik központi fogalma a társadalmi autonómia, az úgynevezett kommunitarizmus. A liberálisok eddig is meggyőzően bizonyították, hogy nem csak képesek együttműködni velünk, de az együttműködés sikeressége érdekében a román társadalom egy jelentős részének ellenszenvét is képesek vállalni.

Az a tény, hogy a több mint két esztendős együttkormányzás ellenére a román szavazók Antonescut részesítik előnyben a korábban jóval népesebb szavazótáborral rendelkező szociáldemokraták jelöltjével szemben, önmagában is beszédes jele annak, hogy a román szavazó egyre inkább fölülemelkedik nemzeti elfogultságain, sőt a szavazók jelentős része a magyarok iránti kifejezett rokonszenvtől sem idegen.

Antonescunak természetesen a szavazótestület ama részét is maga mellé kell állítania, amely még nem volt képes kiszabadulni a nacionalista rögeszmék szorításából, és amelyet Vadim Tudor, Băsescu és Geoană populizmusa még erősen befolyásolhat. Érzelmeinket feltehetően borzolják az udvarhelyi nagygyűlés kapcsán megfogalmazott kijelentései, eszünkkel azonban érdemes elfogadnunk őket, hiszen esélye van annak, hogy amit tesz végső fokon értünk is teszi.

http://umsz.manna.ro/velemeny/ertunk_is_nem_ellenunk_2009_09_10.html

Reklámok