Think Outside the Box és …lépj egy másik dobozba

Posted on 2010. március 30. Szerző:

0


A cikk, amelyhez hozzászóltam a The Caveman Project keretében lett közreadva, címe Miért lettem vegetáriánus, ennek az alábbi részét kommentáltam:

Egy, a Journal of Animal Science lapban megjelent, Methane emissions from cattle című tanulmány azt írja, hogy a marhák által felhasznált energia 6%-a metánná alakul. Ugyancsak innen megtudhatjuk, hogy a marhatenyésztésből annyi metán származik, mint a kőolaj- és földgáziparból és a szemétdombokból együttvéve. Ez azt jelenti, hogy csak a tehenek az üvegházhatású gázok 2%-ának kibocsátásáért felelősek. Ha még hozzáadjuk a takarmányt, a szállítást, a tenyésztést és a hús feldolgozását is, a hatás sokkal nagyobb értéket mutat.

Hozzászólásom a következő volt, amely mivel még nem jelent meg így, emlékezetből rekonstruálom  (az akkor nem küldött, de most szükségesnek tartott magyarázatokat ezen írás végén  közlöm):

Ugyancsak azt is megtudhatjuk a fent idézett cikkből (Johnson, K.A., Johnson, D.E., 1995. Methane emissions from cattle,Journal of Animal Science), hogy a haszonállatok (!; angolul livestock) által kibocsájtott metán mennyiség  80 Tg/év, amely majdnem egyenlő a rizsföldek által kibocsájtott 60 Tg/év mennyiséggel, és ha figyelembe vesszük, hogy a haszonállatok közé nem csak a szarvasmarhák tartoznak, akkor gyaníthatóan a rizstermesztés is annyi metánt juttat a légkörbe mint a szarvasmarhák. Nem mellesleg a rizs sem a saját lábán ér el a fogyasztókhoz, csomagolni kell, szállítani kell stb. így egészen biztos, hogy kb. annyi hatása van a rizstermelésnek, mint a szarvasmarha tenyésztésnek.Ugyanakkor ezek az adatok meglehetősen régiek, hiszen 1995-ös cikkről van szó, és a metán kibocsájtás forró téma lévén biztosan születtek jobb becslések és mérések az elmúlt 15 évben.

Természetesen a paradicsom nem sír, mikor különböző vegyszerekkel nyomatják, sőt sokan a növényeket nem is tekintik élőlényeknek. Mennyire egyszerűbb lenne azt írni, hogy azért vagyok vegetáriánus, mert most ez a menő.

Ennyi volt a hozzászólás, íme néhány magyarázat:

1. a becslésemmel gyaníthatóan a rizstermesztés is annyi metánt juttat a légkörbe mint a szarvasmarhák fején találtam a szöget, ugyanis például a McMichael, A.J.,  Powles, J.W., Butler, C.D., Uauy, R., 2007. Food, livestock production, energy, climate change, and health. The Lancet 370(9594): 1253-1263 cikk szerint a haszonállatok (angolul livestock, a cikkszerzők szerint ide tartozik a szarvasmarha, kecske, birka, sertés, teve, ló, baromfi)  áltla termelt metán 80%-ért felelősek a szarvasmarhák. Nos, mennyi 80-nak a 80 százaléka? 64. Úgyhogy…

2. ez nem jelenti azt, hogy esetleg ezt a kibocsájtást nem kell csökkenteni, de példának okáért, azon termesztésen metán kibocsájtás amely gázmezőkhöz köthető 20 és 40Tg/év (lásd. például Etiope, G., Feyzullayev, A., Baciu, C.L., 2009. Terrestrial methane seeps and mud volcanoes: A global perspective of gas origin. Marine and Petroleum Geology, 26(3):  333-344.), amely 25-50%-a a haszonállatok által kibocsájtott mennyiségnek, ami nem elhanyagolható, ha már a szarvasmarhák kibocsájtási értékén “lovagolunk”, és ezen természetes gázszivárgás kibocsájtását nem tudjuk jelentősen csökkenteni.

3. a vegetarianizmust propagáló cikk szerzője ezt írja: “Ez azt jelenti, hogy csak a tehenek az üvegházhatású gázok 2%-ának kibocsátásáért felelősek.”

De az erdeti, általan idézett szakcikkben ez szerepel “This level of production results in estimates of the contribution by cattle to global warming that may occur in the next 50 to 100 yr to be a little less than 2%.

És ez nem ugyanaz, mert mint lelkes természetvédőnek tudnia kellene, hogy nem mindegy, metánt, vagy széndioxidod bocsájtasz ki….azaz, nagyságrendileg kisebb metán kibocsájtás hasonló felmelegedést okoz, mint a nála nagyságrendileg nagyobb széndioxid mennyiség. Nem mellesleg, ha ezt rizsevéssel akarom csökkenteni, akkor nem fog menni, másrészt pedig még mindig nem oldottam meg a felmelegedés másik 98%-os okát.

Végszó:van-e értelme annak, hogy adatokat félre értelmezzünk, szakcikkeket helytelenül idézzünk csak azért mert a cél “nemes”? Van-e értelme annak, hogy a dobozon kívül gondolkodjunk, de egy másik dobozban?

Reklámok