Nálunk nem nyüzsögnek a Nobel-díjasok (*)

Posted on 2011. július 18. Szerző:

5


Javában zajlik az egyetemi felvételi, és ilyenkor hasznos lehet, ha az egyetemi tanulmányokra készülő diák az egyetemek közti különbségeket alaposan és szakszerűen mérlegeli, mielőtt leszurkolja a felvételi díjat, és felvételt nyer egy n-ed rangú intézménybe. Annál is inkább időszerű erről beszélni, mert – akárcsak az érettségit – az egyetemeket is rengeteg mítosz övezi.

A mítoszok ellen pedig a legjobb orvosságot a tények biztosítják. Legutóbb Demeter Szilárdtól  – politikai tanácsadótól, a PKE oktatójától – olvastam egy különös, témába  vágó vélemény-kérdést. „Mutass nekem egy olyan egyetemet Romániában, amelyen magyar oktatás folyik, és ott van legalább Európa élvonalában” – adott hangot kételkedésének az egyetemi oktató.

Lehet, hogy Demeter nem tudja, de jobb helyeken – például Nagy-Britanniában – nem egyetemeket hasonlítanak össze, hanem a különböző tudományterületeken tevékenykedő intézeteket. Valószínű, hogy ilyen alapon Romániában is vannak európai szintű karok, és ezeken folyik magyar nyelvű oktatás is. Valószínű azonban, hogy Demeter Szilárd jól sejti az igazságot. Lépjünk túl a sejtésen, és ne maszatoljunk el két fontos tényt: a nem európai szintű egyetemek között is óriási különbségek lehetnek, továbbá a nem európai szintű intézményekben is vannak igenis európai szintű oktatók. És ez adhat a most felvételire készülők számára fontos támpontot. Az Ad Astra Egyesület pontosan rögzíti az adatokat – igaz, ezekről az információkról

a romániai magyar nyilvánosságban kevés szó esik.

Sejthető, hogy miért. Tény, hogy az Ad Astra-féle rangsorolás igen leegyszerűsítő, hiszen csupán az egyes intézmények munkatársainak tudományos tevékenységére alapoz, mégpedig csakis az olyan tanulmányokra, amelyek úgynevezett „impakt faktoros” folyóiratokban jelentek meg. Ez alapján állítják össze azt a rangsort, amelyet aztán  az egyes intézményekben folyó tudományos tevékenységek értékeléseként ismertetnek. Hozzá kell tenni, hogy a legismertebb egyetemeket minősítő rangsorolásnak, a híres Sanghaj indexnek ez az egyik fontos alapja (az index 20 százalékát ez a mutató adja). Ehhez járul a tudományos kitüntetéseket (Nobel-díjasok és Fields-érmesek) viselő oktatók száma, az egyetem mérete, a legidézetebb oktatók száma (20%), a legjelentősebb folyóiratokban (Nature és Science) közölt cikkek aránya (20%) és a tudományosan elismert (Nobel- és Fields-érmes) véndiákok száma.

Romániában nem nyüzsögnek a Nobel-díjasok,

Nature és Science cikkek sem születnek minden nap (például 2000-2004 között összesen 3 cikk jelent meg, ebből kettőt a BBTE-hez (is) kötődő oktatók és kutatók írtak), és a legidézetebb kutatók közé is csupán ketten tartoznak. Gyakorlatilag az egész hazai rangsorolást a nemzetközileg jegyzett folyóiratokban megjelent cikkekre kell leszűkíteni. Ennek alapján mazsolázzunk a 2010-es ranglistáról.

A romániai egyetemek rangsora tudományterületek szerint

Matematika: első helyezett a BBTE (92 cikk, többek között Kristály, Baricz, Róth, Juhász, Kassay stb. tűnnek fel szerzőként. Második helyezett a iaşi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem, harmadik helyezett a temesvári Nyugati Egyetem, és 15. a Sapientia

Fizika: első helyen a Bukaresti Műszaki Egyetem áll, második a BBTE (143 cikkel, az indexelt szerzők között többek között Nagy, Tóth, Néda, Kis, Varga, Kulcsár, Máthé, Szenkovits szerepel. Harmadik az Alexandru Ioan Cuza Egyetem, a Sapientia pedig a 36. helyet érte el.

Biológia: ezen a területen megint a BBTE vezet (40 cikk, a szerzők között szerepel Ruprecht, Vágási, Pap, Szabó, Újvárosi, Markó is. Második a Bukaresti Carol Davilă Egyetem, és harmadik a Sapientia.

Környezettudomány: itt megint a  Bukaresti Egyetemé a pálma (28 cikket jegyeznek), második a BBTE (21 cikk többek között Ruprecht, Hartel, Begy, Bodoczi nevét indexelik. Harmadik az Alexandru Ioan Cuza Egyetem, és a 16-ik a Sapientia.

Anyagtudomány: első helyen a Bukaresti Műszaki Egyetem (186 cikk), másodikon az Alexandru Ioan Cuza Egyetem (56 írás), harmadik a BBTE (64 cikk, többek között Magyari, Nagy neve szerepel szerzőként).

Agrártudományok: viszi a prímet a BBTE (7 cikk), második a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem, harmdaik a Dunărea de Jos Egyetem, és 13-ik a Sapientia.

Szociológia, politikatudományok és újságírás: első helyen a Bukaresti Egyetem áll 4 cikkel, második a Közgazdasági Akadémia (4 írás), harmadik a BBTE.

A romániai egyetemi oktatók, kutatók, tudósok rangsorát

szintén az Ad Astra állította össze a 2002-2011 között nemzetközileg jegyzett, úgynevezett impakt faktoros folyóiratokban megjelent tanulmányok alapján. Lássuk, mely magyar oktatók szerepelnek az élvonalban a hatásindex alapján:

matematika: Baricz Árpád (3., BBTE).
fizika: Néda Zoltán (49., BBTE).
kémia: Varga Richárd (164., BBTE).
biológia: Pap Péter László (9., BBTE).
földtan: Szakács Sándor (12., Sapientia).
környezettudomány: Kellenberger Andrea (295., Temesvári Műszaki Egyetem).
agrártudományok: Falka István (32., Maros Vízügyi Igazgatóság).
szociológia, politikatudományok: Horváth István (15., BBTE).
filozófia: Hecser László (117., Marosvásárhelyi Törvényszéki Orvostani Intézet).

Az Ad Astra 2006-ban és 2007-ben is elkészítette a romániai egyetemek rangsorát, de azóta valamiért felhagytak az ilyen összesítésekkel. Azonban érdemes feleleveníteni ezt, mert 2006-ban még a Sanghaj kritériumok szerint is elkészítették a rangsorolást. Így az első helyre a Bukaresti Egyetem, másodikra a BBTE és harmadikra a Bukaresti Műszaki Egyetem került. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 27-ik helyezést ért el. 2007-ben 49 intézmény rangsorolásakor a 100 oktatóra jutó nemzetközileg jegyzett cikkek számát vették alapul. Íme az akkori sorrend: 1. Alexandru Ioan Cuza Egyetem (31,87 cikk/100 oktató), 2. BBTE (24,01), 3. Bukaresti Tudományegyetem (21,26). Ezen a listán a MOGYE a 36., a Sapientia pedig a 38.

A fenti adatok alapján egyértelmű, hogy a hazai kutatók igenis elhelyezhetőek az európai tudományos térben. Lehet vitatkozni, hogy kell vagy sem a tudományos teljesítményt mérni, de a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről, minőségéről az intézmények által nyújtott munkáról ezek a számok beszélnek. A továbbtanulóknak pedig nincs más dolguk, mint mérlegelni.

(*) megjelent  2011. július 14-én a manna.ro-n.

Advertisements