Pofon és ábécé

Posted on 2012. október 18. Szerző:

0



Igen, politikai analfabetizmusnak hívják.

Tetszenek tudni, éppen az a dolgot, amit cenzushoz kötött választással szeretne kiszűrni a magyarországi politika. (Pontosabban annak egy bizonyos – a demokrácia irányába csökkentebb affinitást mutató – szelete.)

És ami a legtalálóbb arra az általános magyar felhördülésre, mely papírformaként követte a Sólyom-ügy uniós bírósági ítéletét.

Mert abban ugye sok vita nincs, hogy Sólyom László hivatalos felvidéki látogatásának megakadályozása szlovák részről – schengeni határvonalon és pont azon a napon, amikor Révkomáromban Szent István-szobrot avattak – szemétség volt, no meg arcátlanság és cinizmus, hogy az etikátlanságról ne is beszéljünk. Sajnálatos módon viszont egy dolog biztosan nem volt: jogszerűtlen.

A képlet mondhatni banális.

Ami jogszerű (azaz nem ütközik a hatályos jogszabályokba) még nem feltétlenül etikus, ez van, ezt kell szeretni, tucatjával említhetnénk klasszikus példákat házastársi hűtlenségtől kezdve az utcára került devizahitelesekig. (Vagy egy roppant csúnya példa: a baltás kiadása Azerbajdzsánnak is jogszerű volt, csak nagyon-nagyon nem etikus.) S aligha meglepő, hogy ezzel az EU luxemburgi bírósága is tisztában lehetett, magyarán nem erkölcsi ítéletet hozott a szlovákok amúgy minősíthetetlen gesztusát illetően (ez mások dolga), hanem jogi döntést.

Nos, a magyar közember részéről igazán bocsánatos bűn, hogy néha keveri a szezont a fazonnal s az etikát a bétékával. Az viszont már kevésbé, hogy a hangadó sajtóorgánumok egyikemásika nemhogy írástudatlanok módjára nem képes különbséget tenni erkölcsi bírálat és bírósági határozat között, de még üstökön is ragadja az alkalmat egy jó kis EU-ellenes hangulatkeltésre.

Hát erőst sanszos, hogy ezek után ugyanilyen vehemenciával fog beleszaladni Magyarország a soron következő pofonba is…

Advertisements
Posted in: EU, Hunpolitika