A virtuális Nagy Testvér

Posted on 2013. július 02. Szerző:

2


Edward Snowden, az NSA nevű amerikai titkosszolgálat számítógépes szakembere Hong Kong-ba menekült, ahol is az egyik nagy amerikai lap munkatársának elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Anglia titkosszolgálatai a világ minden táján nyomon követik és rögzítik egyszerű állampolgárok millióinak telefonbeszélgetéseit, internetkapcsolatait, e-mail és sms üzeneteit, chat-beszélgetéseit. A nagy internetszolgáltatók, a Google, a Facebook, a Twitter, a YouTube és a multinacionális mobiltársaságok önként vagy kényszerből nem tudni, rögzítik és kiszolgáltatják a titkosszolgálatoknak az összes adatokat, melyekre szert tehetnek.

Ez azt jelenti, hogy abban a pillanatban, ahogyan továbbítom őket, e sorok is rögtön a titkosszolgálatok birtokába kerülnek. A NSA, melynél Snowden is dolgozott, a világ legnagyobb, szinte végtelen tárolókapacitással rendelkező számítógépét építette ki, mely a lehallgatott vagy rögzített adatokat éveken, akár évtizedeken át megőrzi, feldolgozza, elemzi. Ha gyanússá válok, és miért ne válnék, hiszen éppen róluk beszélek, a továbbiakban minden lépésemet célzottan nyomon követhetik. Megtudhatják, mit olvasok, kikkel rokonszenvezek, melyek a szexuális szokásaim, megcsalom-e a feleségemet, vagy ő engem, mik a vágyaim, azaz, József Attilával szólva

Számon tarthatják mit telefonoztam,
s mikor, miért kinek.
Aktába írják miről álmodoztam,
s azt is ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok,
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

Az persze igaz, hogy az egész világra kiterjedő adatgyűjtés egyelőre pusztán a terrorizmus (azaz az idegenek) elleni harc nevében zajlik, de soha nem tudhatjuk, mikor érkezik el a pillanat, amikor a hatalom birtokosai majd minket, állampolgárokat is ellenségnek tekinthetnek, mert úgy érzik, hogy ilyen vagy olyan okból keresztezzük a szándékaikat. A természet- és társadalomtudományoknak egyik fontos alapelve, hogy ami lehetséges az elkerülhetetlenül be is következik. Semmi garancia nincs rá, hogy ha a helyzet úgy alakul, a szóban forgó államok hatalmi körei saját állampolgáraik ellen is ne használnák fel az összegyűjtött és tárolt adatokat.

A Snowden ellen indított hajtóvadászat önmagában is sokatmondó. A fiatalembert a kémek az általuk illegálisan megszerzett titkos adatok kiszolgáltatásával és kémkedéssel vádolják. Elvben akár halálos ítéletre is számíthat, de mert ez túl nagy presztízsveszteséggel járna, ha kézre keríthetik, feltehetően beérik majd egy szelídebb életfogytiglanival.

Pedig Reinhard Merkel német jogfilozófus szerint az, amit Snowden tesz, nem egyéb, mint egyszerű állampolgári engedetlenség. Snowden az amerikai alkotmány által is szentnek nyilvánított privát és intimszféra védelmében, lelkiismeretére hallgatva hozta nyilvánosságra a tényeket. Nem követett el törvénytelenséget, amennyiben maga a jog, melyre az amerikai titkosszolgálatok gyakorlata alapul, igazságtalan, következésként jogtalan is. John Rawls, az amerikai jogfilozófia legjelentősebb alakja Az igazságosság elmélete című könyvében az állampolgári engedetlenség intézményét jogszerűnek ismeri el. Azzal a feltétellel, hogy nyilvánosan kell bekövetkeznie, s a kormányzatot és a társadalom egészét kell megszólítania. Másodszor nem lehet erőszakos. Harmadszor, aki erre vetemedik, annak kényszerítő lelkiismereti okokat kell tette mellett felsorakoztatnia. Snowden esetében mindhárom feltétel adott.

Ennek ellenére sem az Amerikai Egyesült Államok hivatalos nyilvánossága nem áll ki egyértelműen Snowden mellett, sem az Amerikai Egyesült Államokkal szövetséges demokráciák nem nyújtanak számára menedéket. Kénytelen – paradox módon – olyan államokhoz, Kínához, Oroszországhoz, Ekvadorhoz fordulni menedékjogért, melyek maguk is lábbal tiporják az emberi jogokat.

Ez annál is különösebb, mivel a Der Spiegel című német hetilap legfrissebb információi szerint az amerikai és angol titkosszolgálatok az Európai Uniót és az európaiakat is ellenségekként kezelik. Csak Németországban 500 millió telefon és internetkapcsolatot ellenőriznek, köztük a német kormány és személyesen Angela Merkel üzeneteit és telefonbeszélgetéseit. Az európai demokráciák azonban – legyünk naivak: meglepő módon – nem csak Snowdennek nem nyújtanak menedéket, de saját állampolgáraikat sem védik meg a titkosszolgálati agressziótól.

Hogy miért? Nos, ez a posztmodern demokrácia talán legfontosabb kérdése. Ha netán azért, mert a titkosszolgálati módszerek és a felhalmozott információk egy a mainál is súlyosabb válsághelyzetben őket is megvédhetik saját népeik ellen, rettenetesen nagy bajban vagyunk. A büszke önérzettel meghirdetett demokratikus világrend romokban hever, s mi – egy az Orwellinél is rettenetesebb – nagy testvér foglyai vagyunk.

Egyelőre pusztán virtuálisan…

Advertisements