Kis téli szünet, nagy téli szünet, kisült-e már a két szümed?

Posted on 2013. július 05. Szerző:

0


Ha már csak azzal maradunk, hogy az intolerancia mucsaibunkóparasztos illetve píszífinomkodó csomagolása a két választási lehetőség, naná, hogy mennyire elkúrtuk ezt az egész Európát.


“Betiltották a karácsony és a húsvét, mint ünnepi elnevezések használatát Asztúria, az észak-spanyolországi tartomány iskoláiban. Asztúria szocialista kormányzatának oktatási minisztere, Ana González Rodríguez szerint ugyanis ezek a keresztény vallásra emlékeztető régi elnevezések sérthetik a nem keresztények érzékenységét, így le kell őket cserélni. A karácsonyból ezért télünnep, téli szünet; a húsvétból pedig második trimeszteri szünet lesz mostantól” – írja a Mandiner konzervatív véleményportál.

És a hír – természetesen! – felháborító és elképesztő.

Persze nem a kereszténység kitüntetett szerepe és az ebből adódó esetleges sérthetetlenségük miatt. Még csak ne is Európa úgymond keresztény gyökereire vagy egyéb, hasonlóan hangzatos lózungokra gondoljon a kedves olvasó. Nagyon nem szeretnék ugyanis olyan helyen élni, ahol csakis efféle szempontok alapján menthetik fel hagyományos ünnepek hagyományos elnevezéseit a betiltás alól.

Magának a betiltás ötletének kellene kivernie a biztosítékot a hír hallatára. Teljesen függetlenül attól, hogy a barikád épp melyik oldaláról nem tetszik a dolog.

A legabszurdabb viszont még csak most következik. Komoly, felnőtt, magukat szabad gondolkozásúnak nevező egyének feltételezik – vagy legalábbis úgy tesznek, mintha feltételeznék –, hogy a keresztény eredetű (és nem mellesleg pozitív töltetű: karácsony, húsvét) megnevezéseknek sérteniük kell azokat, akik egyszerűen csak más kultúrkörhöz tartoznak. És nemhogy nem szakad rá senkire a plafon! Még a szeme se rebben azoknak, akik amúgy szívesen szemet hunynának egy pillanatra saját liberális elveik durva megsértése felett – ha ezáltal az ideológiai ősellenségbe rúghatnak egy jó nagyot.

Akkor hogy is van ez? Ilyen alapon önmagában az, hogy valaki nem úgy gondolkozik, érez, hisz, mit én, már elegendő ahhoz, hogy sértse az érzékenységem? Nesze neked, sokszínűség.

Nagyon remélem, gyarló emberek bocsánatos túlkapásáról (magyarul fogalmazva: ordas hülyeségéről) van szó, és nem valahol mélyen a rendszerbe van kódolva a hiba. Mert ha már csak azzal maradunk, hogy az intolerancia mucsaibunkóparasztos illetve píszífinomkodó csomagolása a két választási lehetőség, naná, hogy mennyire elkúrtuk ezt az egész Európát.

Jobbról is meg balról is.

(Megjelent a Nethuszáron. Az illusztrációhoz a Nusk weboldalról inspirálódtunk)

Advertisements
Posted in: EU, Liberalizmus