Nincs drágább kincs az emberi életnél. A népesedési statisztikát leszámítva, természetesen.
Nem vitás: szabályozni kell az otthonszülést, különösen egy konzervatív kormányzatnak, amely tisztában van az ország katasztrofális demográfiai helyzetével – írja a magyarországi Mandiner jobboldali hír- és véleményportál Geréb Ágnes előzetes letartóztatásának apropóján.
A nyájas olvasó engedelmével akkor hát magyarra fordítanám a fenti elszólást eszmefuttatást.
Igen, valóban szomorú az is, hogy a rendezetlen jogi keretnek – valamint az otthonszülésből divathóbortot csináló egészségügyi káderek könnyelműségének és felelőtlenségének – köszönhetően újszülöttek halhatnak meg. Olyan komplikációk miatt, melyeket felszerelt kórházban, megfelelő eszközök és szakorvosok segítségével jó eséllyel kézben lehetett volna tartani. De ami igazán tragikus: a halott csecsemők csak tovább rontják az ország amúgy is katasztrofális demográfiai helyzetét.
Hajaj, nincs drágább kincs az emberi életnél! A népesedési statisztikát leszámítva, természetesen. Mert a magyar baba végső soron nem akármilyen célból születik: 1 (egy) fővel gyarapítja a magyar nemzetet.
amok
2010. október 11.
Az eszmefuttatás fordítása jól sikerült, valóban azt akarta mondani – nem is rejtjelezve – a mondat írója, amit lefordítottál.
Csakhogy, veled szemben úgy gondolom, a kormányzat a nemzeti érdeket képviseli, amikor úgy is gondolkodik, hogy az egészségügy – otthonszülés – (meg a nyugdíjrendszer, családtámogatás stb.) demográfiai hatását is szeme előtt tartja.
Mert egy kisgyerek halála tragédia a szülők számára, sok kisgyerek halála pedig – a tragédiákon túl – demográfiai probléma. És ezzel foglalkozni nem ciki, nem bűn, hanem alapvető kötelesség.
kesztió
2010. október 11.
@amok:
Akkor gondolom, az a katonatiszt is a nemzeti érdekeket képviselte, ugye, aki sok évvel ezelőtt ( még a kommunizmusban) bemutatta nekünk, újoncoknak a haditechnikát.
És ki is fejtette, annak rendje és módja szerint, hogy a felszerelés nagyon drága ugyan, de bevetéskor azért mégis csak a kiszolgáló személyzet életét kell jobban védeni, mert – és most figyelj! –
a haditechnika ésszerű időn belül még pótolható, de egy hadrendbe állítható katona „újratermelése” kiképzéssel együtt 20 év, így ez utóbbi értékesebb.
Lehet, hogy velem van a baj, de én kísérteties hasonlóságot érzek a két gondolatmenet között.
Halford
2010. október 14.
Jaj, na, Kesztió, olyanokat magyarázol bele szövegekbe, meg olvasol ki belőlük, hogy az már rögeszmés. Ez olyan, mint amikor egyesek minden bokorban nácit látnak, vagy mint amikor az ÚMSZ tudósítója a csíksomlyói búcsún csak gárdistákat meg árpádsávos lobogókat lát…
kesztió
2010. október 14.
@Halford:
„Nem vitás: szabályozni kell az otthonszülést, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk az ország katasztrofális demográfiai helyzetével” – írhatná valamelyik kínai kormánylap.
És erre már fel is kapnád a fejed, hogy hülyekomcsik, ennyit ér nektek az emberi élet.
Pedig ugyanazt akarják – és a logika is ugyanaz…
Ovidiu
2010. október 15.
” De ami igazán tragikus: a halott csecsemők csak tovább rontják az ország amúgy is katasztrofális demográfiai helyzetét. ”
Throughout history, throughout most of the world, almost all of the world’s religious and social philosophies have little use for the individual except as a tool to be placed in service to their notion of something else: God, or the “collective” (group, etnic or otherwise), or the “higher good,” or some other equally undefinable term.
Only rarely, such as in some schools of Classical Liberalism or Existentialism, is the INDIVIDUAL considered primal.
betamás
2010. október 16.
A kesztió által idézett példa valóban cinikus, hiszen az derül ki belőle, hogy a katonatiszt szemszögéből nézve, amennyiben a hadsereg számára olcsóbb lenne, nem kellene különösebb gondot forditani a személyzet életének védelmére. A mandineren megjelent cikk viszont nem az. Csupán egy plussz érvet hoz fel a szabályozás mellett. Ugyanakkor nincs benne semmilyen utalás sem arra vonatkozóan, hogy amennyiben Magyarországon túlnépesedeés lenne, nem kellene szabályozni az otthonszülést. Nem tudom miért, a liberálisokat zavarja, ha valaki a népességfogyás megfékezésére utal. Például, amikor Tőkés azt mondta, hogy el kell ültetni a reménység gyümölcsfáit, a transindexen beindult a poénkodás: hö, hö, asszony, kettyintsünk, hogy legyen Déván magyar osztály (BeFe, Szeretkezzünk Erdélyért! http://befe.transindex.ro/?cikk=183&nyomtat=1.). Vagy: hö, hö Markó és Verestóy majd óvszereket lyukasztgatnak a székelyföldi benzinkutaknál (most éppen nem találom a cikket, de volt egy ilyen is).
kesztió
2010. október 16.
Ne haragudj, betamás,
de a demográfia pont úgy nem érv az újszülöttek életvédelmét illetően, ahogy a magas temetési költségek megspórolása sem érv, mikor a gyermeked életmentő műtétjéről van szó. Ha tényleg ennnyire nem értitek, sajnálom.
Amúgy nem ez lenne az első eset, hogy a jobboldal egyik szószólója sztatisztikai bejegyzésként tekintsen a magyar újszülöttre.
betamás
2010. október 16.
Ha a gyerekem életmentő műtétjéről lenne szó, nekem meg se fordulna a fejemben a temetés vagy a temetési költségek gondolata. Amikor viszont látom a demográfiai veszteséget, önkéntelenül arra gondolok, hogy minden eszközt meg kell ragadni a folyamat megfékezésére. Abban én is teljes mértékben egyetértek, hogy az emberi életet minden körülményben védeni kell, attók függetlenül, hogy milyen a demográfiai helyzet. Ha pedig történetesen a demográfiai mutatók tragikusak, akkor ezt az érvet (is!) fel kell hozni a döntéshozók meggyőzése érdekében . Azon nincs mit csodálkozni, ha valaki statisztikai bejegyzésként tenkint a magyar újszülöttre, hiszen attól függetlenül hogy mi az illető álláspontja, a magyar újszülött statisztikai adat marad, mivel… statisztikát készitenek róla. Minden évben készül kimutatás arról, hogy hányan születtek, hányan haltak meg stb. Egyébként érdekes, hogy amikor az abortuszról van szó, a liberálisok mintha csendesebben nyilvánulnának meg az élet védelmét illetően.
Sawyer
2010. október 16.
te beteg vagy, és mindenről ugyanaz jut az eszedbe…
hogy tudsz így élni?
kesztió
2010. október 17.
Hmm… Biztos, hogy én vagyok az, akinek mindenről ugyanaz jut eszembe? A szakszerűtlen szüléslevezetés miatti csecsemőhalálról vagy maradandó sérülésről nekem például egy csecsemő halála illetve maradandó sérülése jut eszembe – és nem a magyar nemzet fogyása…
kesztió
2010. október 17.
Az abortusz az egyik legkurvább dolog. Sokkal inkább, mint ahogy a azok a vaddisznószabású férfiak gondolják, akik vállrándítással intézik el, hogy végső esetben ott a kaparás.
Ennek ellenére mégis hibás megközelítés az egyházé, amikor az embrióban teljes értékű embert lát.
Mert mit kezd az egyház azzal a problémával, hogy pl. egy bizonyíthatóan Dawn-kóros embriót ajánlatosabb abortálni, hacsak nem akarjuk megkeseríteni a „boldog” szülők életét? (Egyik legjobb barátaim idős házaspár, negyvenes éveiben járó Dawn-kóros lányuk van – akkor még nem lehetett magzati állapotban kimutatni –, és akárrmennyire szeretik lányukat, illetve akármennyire titkolják, mennyire tönkretette ez a csapás az életüket, szabad szemmel látszik rajtuk.) Vagy mi van akkor, ha a csecsemő megszületése az anya életét komoly veszélybe sodorja? Fontosabb a csecsemő, az az anya élt már épp eleget? Vagy feldobunk egy 50 banist? És ha csak a 15 éves kislánynak megy tönkre az élete (és ezzel a gyereké) az érzelmileg messze korai anyaság miatt? Vagy ha megerőszakolták, és végig a gazembert fogja látni a fiában?
Nem olyan kérdések, melyeket el lehet intézni egy Miatyánkkal.
Igen, az abortusz a kegyetlenül rossz lehetőség, de – Markó Bélánk szavaival élve – van, mikor ennél már csak az összes többi rosszabb…
betamás
2010. október 17.
Én sem értek egyet azzal az állásponttal, hogy az embrió teljes értékű emberi élet (és azzal sem, hogy az óvszer használata “Isten terveibe való beavatkozás”). Az emlitett esetekben (erőszak, súlyos rendellenességek) elfogadható az abortusz. Az ember halála az agyhalál állapotűban áll be, ezért az abortusz az agy születéséig mindenképp elfogadható. Éppen ezért kellene a határt 14. hétről leszállitani 8. vagy 9. hétre, amikorra a kutatások szerint kialakul az emberi agy. Akkor is elfogadható az abortusz, ha nem állnak fenn a fenti esetek, de a 9. hét előtt történik meg, amennyiben az illető kellőképpen fel volt világositva a káros hatásokról (például, már amikor az illető belép az orvos rendelőjébe, a falon ott kellene legyen egy plakát, amelyen nagybetűkkel szerepelnek ezek a hatások). Ugyanakkor a prevenció az iskolákban erőteljesebb kellene legyen. Egy 9-es, ha álmából is felébresztik, el kellene tudnia mondani kivüről, melyek a védekező és fogamzásgátló módszerek (beleértve az óvszer használat utáni ellenőrzését valamint az esemény után tabletta használatát), ezek hatékonyságát valamint az abortusz káros hatásait. Továbbá elfogadhatő az abortusz akkor is, ha a 9. hét után fellép egy olyan állapot, hogy választani kell az anya élete, súlyos rendellenessége (vakság) és az abortusz kozott.
kesztió
2010. október 17.
Az általad bemutatott, filozófiaibb jellegű megközelítéssel az a baj, hogy a logikailag szigorúan helyes/érvényes általánosítások furcsa eredményekhez vezetnek.
Az konzervatívok és liberálisok számára (leszámítva a Hitler-szerű szélsőbal-szélsőjobb szörnyetegeket) is gondolom nagyjából egyaránt axióma, hogy a fogyatékosság illetve súlyos rendellenesség (vakság) nem befolyásolja az élet értékét.
De ha az emberi életet a a 8. héttől számolod, és a fenti axiómát kiindulási alapnak tekinted, akkor mi jogon fogadod el, hogy egészséges magzat már nem abortálható, de egy súlyos fogyatékot jelentő még igen?
És ha az anya élete a tét, és a 8. hónapban levő, megszületendő csecsemőt már teljes értékűnek tekinted, milyen alapon választod az anya életét a csecsemő kárára?
Ha az egyházhoz hasonló módon filozófiai alapon közelítjük meg a problémát, pont ugyanúgy kínos ellentmondásokba fogunk botlani – ahogy az egyház esetében meg is történik rendszeresen.
betamás
2010. október 17.
A teljes értékű emberi életet én is a születéstől számitom (vagy adott esetben, ha nem született meg, de születés esetén életképes lett volna). De figyelembe véve az agy-halál – agy születés kvázi szimetriát, a magzat a 8. vagy a 9. héttől kezdődően fokozottabb védelemben kell részesüljön. Ugyanakkor nem vagyok abszurd. Vannak olyan helyzetek, amikor ember öbhibáján kivül szélsőséges, kritikus helyzetbe kerül, amelyek akár a terhesség 9 hete után derülnek ki. Ilyenkor figyelembe véve, hogy a magzat még nem teljes értékű emberi élet, megengedhető az abortusz. Mindez nem jelenti azt, hogy az abortusz lehetősége a felelőtlen, az emberi életet semmibe vevő magatartás bátoritó tényezője legyen, csak azért, mert úgymond az anyának “rendelkezési joga van a teste és a magzat felett”. Éppen ezért kellene mindent megtenni annak érdekében, hogy csökkenjen az abortuszok száma (és éppen ezért soroltam fel az erre vonatkozó konkrét módszereket is).
kesztió
2010. október 17.
Ezzel valóban elég nehéz nem egyetérteni teljes mértékben.