Sör és autonómia

Posted on 2014. szeptember 29. Szerző:

0


Egy másik nagy serfőző, nevezetesen Ion Luca Caragiale mester bizonyára teli szájjal röhög már a mennyországban.


Aprólékosan kidolgozott, terjedelmes autonómiatervezet? Ugyan már, kinek. A trend, kéremszépen, már régesrég előrébb tart: sok duma helyett mostanság a 140 karakter dívik és a söralátét méret. Az Udemeré kommunikációs szakembereiről pedig tudvalevő, hogy valamiféle komcsi időkből visszamaradt őskövületek lehetnek.

Bezzeg az Igazi Csíki Sör apostolai milyen jó érzékkel lovagolták meg a kor divatját. Ha nem is feltétlenül söralátétben gondolkoztak, de sikerült összefoglalniuk egyetlen sörcímkébe a székelyföldi autonómia lényegét. Tessék csak megcsodálni:

csiki

Ha nem esett volna le a tantusz, engedtessék meg, hogy dióhéjban lefordítsam az amúgy is roppantul tömör üzenetet. Naszóval,

nálunkfelé, a majdani székely autonómiában nem fogunk olyasmivel tökölni, hogy többnyelvűség, magasról teszünk a potom 23 százaléknyi román kisebbségre. Ha annyira szomjasak, ugyanúgy tudnak inni magyar címkés üvegből is. (A plusz angol felirat viszont nem kerül semmibe, mért ne kedveskednénk hát egy szimbolikus gesztussal az idetévedt külföldi turistának, pontosabban fogalmazva a pénzének.)

A fenti megközelítés ráadásul milyen szépen kidomborítja a román alkotmány első paragrafusábol olyan jól ismert nemzetállami gondolatot. Mondjuk, ha precízek akarunk lenni, itt valójában nem román, hanem egy székelymagyar (mini-)nemzetállam esete forogna fenn, de ez a kis kognitív disszonancia hátha feloldódik a nagy közös román-magyar erőfeszítésben. Végső soron mégis csak egyformán (mármint nemzetállamokban) gondolkodó elmékről van szó!

Ezek után mi más maradhatna hátra, minthogy szívből szorítsunk az igazi székely sör- és autonómiafőzdének, bár egy másik nagy serfőző, nevezetesen Ion Luca Caragiale mester bizonyára teli szájjal röhög már a mennyországban.

 

(Megjelent a Nethuszáron. Az illusztráció forrása: Transindex)

Advertisements
Posted in: Autonómia